Hogyan kerültem formatervező hallgatóként a DOT for You-hoz? Miért a NOTES a kedvenc füzetem? És mire is jók a ponthálók? Ezekre és más hasonló kérdésekre válaszolok, és irkálok még sok minden másról is, egyetemről, zugrajzolásról, képzeletbeli tengerparti kikapcsolódásról. És elkezdjük összekötögetni azokat a pontokat is.
Nagyjából két hónappal ezelőtt még nagykabátban, dideregve, de fültől fülig érő vigyorral az arcomon szaladtam lefelé a Klauzál téri bérház kopottas lépcsőházában, a táskámban egy már félig telefirkált NOTES-szal, és egy friss és ropogós gyakornoki kinevezéssel. Most pedig itt vagyok a gyönyörű, zöldülő levelű, tavaszi Budapesten, a sötét kis szobámban, és hetek óta ki se látok a diplomamunka-szakdolgozat-munka és egyéb feladathegyek mögül. A DOT for You projekt viszont még mindig szívügyem, és igaz, hogy kicsit lelkiismeret-furdalásom van az elhanyagolt féléves tervezésem, a kórtermi szekrény és az egyéb halmozódó momés és nem-momés feladataim miatt, mindig felüdülés foglalkozni vele.
A momés éveim alatt végig nagy álmom volt, hogy egyszer a DOT for You-nál lehessek gyakornok. Már kiskoromban az volt az ünnep, ha anyukámmal elmentünk a papírboltba, és a füzetek iránti rajongásom azóta se nőttem ki. A DOT for You-t már az egyetemen ismertem meg, és másodéves koromban egyszer el is látogattam a DOT bázisra egy műhelybemutatóra. Azóta volt a fejemben egy nagyon szép kép arról, hogy abba a kedves, füstölőillatú, színes képeslapoktól, füzetektől és rajzoktól ragyogó kis stúdióba egyszer majd azért megyek, mert feladatom lesz ott, de mikor elküldtem Erikának az első e-mailt, nem igazán hittem benne, hogy nem marad örökre szép álom az elképzelés. És talán az is maradt volna, de pár nappal később hirtelen elhatározásból magamtól toppantam be a lakásvásárra, amiből egy nagyon kedves beszélgetés lett, majd még egy, és még egy, és végül itt ragadtam a DOT for You-nál, mint gyakornok.
Közben pedig a MOME-n igyekszem mindent szépen befejezni, megírni, leadni, kifúrni, becsavarozni és összeragasztani, hogy június végén megkaphassam a formatervező diplomámat. A sok munka közben mostanában még a legjobb egyetemi barátaimmal is csak egy gépi kávé erejéig van időnk megbeszélni a kipakolások időpontjait, de az elmúlt három évben csodálatos emberkéket ismertem meg, különböző szakokról, különböző kattanásokkal és tehetségekkel. A következő hetekben néhány vállalkozó szellemű és szupertehetséges momés rajzain keresztül foglak végigkalauzolni titeket néha viszontagságos, de szépemlékű egyetemi életünkön, és közben megmutatni nektek a kedvenc DOT for You füzetemet, a NOTES-t.
A sorozatot egy nemrég készült rajzommal nyitom. Rajzolni mostanában csak titokban szoktam, és ha kérdeznék, letagadnám, hogy a szakdolgozatom helyett ilyen luxussal töltöm az időt, de a több órás, monoton képernyő előtt ülés után hatalmas kikapcsolódás valódi papírra, valódi ceruzával rajzolni, és színeket használni, olyanokat, amilyeneket csak akarok.
A NOTES ponthálói rengeteget segítettek már a tervezéseim során, de a szabad rajzban is inspirálnak, az izometrikus illusztrációim mind itt születnek. Legutóbb ezt a házikót rajzoltam. Van benne minden, amire most a leginkább vágyom: napfény, meleg, színek, tér és sok-sok növény, és talán a tenger. Elképzelem, hogy a kopott vakolatú budapesti házak – amiket egyébként általában imádok – helyett pár napig valahol nagyon messze vagyok mindentől, amit tölteni, tankolni, kipakolni, bepakolni, fúrni vagy faragni kell, valahol, ahol kicsit csend van, és nincs más dolgom, mint napozni, és meglocsolni a növénykéimet. Egyszer talán megadatik majd nekem ez is, de most sincs rossz dolgom. Főleg, amíg titokban kéznél vannak a ceruzáim és a NOTES-om.
Szerző:
Csendes Nóri, Formatervező Hallgató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a DOT for You márka gyakornoka
A NOTES jegyzettömböt 3 féle méretben beszerezheted a webshopunkból: